Miért maradtak ki a gyógyfürdők a turisztikai intézkedéscsomagból?

by Kassay Tamás

A kormány turisztikai akciótervet dolgozott ki, amelyet Gulyás Gergely miniszter jelentett be a Kormányinfón. A csomag látszólag megfeledkezett a hazai fürdők nehéz helyzetéről, amivel kapcsolatban a Magyar Fürdőszövetség közleményt adott ki, amelyet alább teljes terjedelmében közlök. A fürdők bíznak abban, hogy szakmai észrevételeik nyomán újabb bejelentések érkezhetnek majd a közeljövőben.

A fürdők kimaradtak a turisztikai akciótervből

A Magyar Fürdőszövetség tagsága örömmel fogadta Gulyás Gergely miniszter úr azon bejelentését, hogy a kormány turisztikai akciótervet fogadott el. Annak intézkedései általunk is üdvözlendők, a turisztikai ágazat megsegítése érdekében tett első lépésként számunkra is előremutatóak. Azonban szeretnénk ismételten kihangsúlyozni, hogy a turisztikai ágazat legerősebb motorját a fürdők jelentik, hisz a magyarországi vendégéjszakák több, mint 71%-a olyan településen keletkezik, mely turisztikai szempontból releváns fürdővel rendelkezik. Ezek alapján joggal feltételezzük, hogy a fürdők biztonságos működése nem csak az ott dolgozók és a tulajdonosok (~90% önkormányzat) érdeke, hanem nemzetgazdasági érdek is.  Egy fürdő bezárása olyan lavinát indít el, ami a ráépülő vállalkozások (szálláshelyek, vendéglátók, kistermelők, kereskedők) ellehetetlenülését és a helyi adóbevételeken túl a központi költségvetés bevételeinek jelentős csökkenését is okozza. Ezt a dominóhatást már a Pandémiás időszakokban is átélhették a piac szereplői, melynek intenzitásán a jelenlegi globális gazdasági krízis sajnos túlmutat.  A vidéki Magyarország vonatkozásában a kis-közepes településeken a fürdő jelenti a legnagyobb munkáltatót, így annak stabil működése elengedhetetlen a közösség számára. A fürdők működésének fenntartása érdekében az önkormányzatok és a helyi vállalkozók akár erőn felül is hajlandóak áldozni, hisz ez jelenti az ő működésük biztosítását is.  Erre az elmúlt hetekben konkrét példákat is láttunk, legutóbb Esztergom esetében.

A turisztikai akcióterv intézkedései miként érintik a fürdőket:

  • a TFH (turizmusfejlesztési hozzájárulás) a fürdőket nem érinti! A fürdők működését 27%-os ÁFA terheli, szemben a szálláshely és vendéglátás terület 5+4%-os adóterhével, amiből a mostani döntéssel 4%-os TFH kerül felfüggesztésre. A Fürdőszövetség számtalan alkalommal jelezte, hogy a gyógyfürdők 27%-os ÁFA tartalmát is szükséges a fennmaradás és fejlődés érdekében 5+4%-ra csökkenteni!
  • a SZÉP kártya alszámláinak eltörlése rövid távon szintén nem jelent megoldást az energiaköltségek fedezésére annak széleskörű felhasználási lehetőségei okán, melyek a napi elengedhetetlen kiadások irányába pozícionálják a vásárlói aktivitást. Véleményünk szerint,  a kártya eredeti céljának teljesüléséhez továbbra is a keretösszegek növelése és a kedvezményes adózás megvalósulása vezethet eredményre.
  • a munkaidőkeret változása hasznos, azonban a folyamatos üzemeltetésben működő fürdők számára ez nem jelent engedményt.
  • a VIZA és a szálláshelyminősítéshez kapcsolódó döntések a gyógyfürdőket nem érintik.

Jól látható, hogy a fürdők működését, gazdálkodási hatákonyságát a turisztikai akcióterv jelen rendelkezései alapvetően nem segítik, ezért mindenképp szükségesnek tartjuk a Magyar Fürdőszövetség javaslatainak vizsgálatát és bevezetését, hisz azzal nem csak a fürdőket, hanem a ráépülő vállalkozások túlélését – ezen keresztül több tízezer család megélhetését biztosítják.

A fürdőágazat jelenlegi legnagyobb problémáját a nyolc-tizenötszörösére emelkedő energiaárak okozzák, melyek kigazdálkodhatatlan tételeket jelentenek a fürdők számára!

Javaslataink:

  • fürdő szolgáltatások 27%-os ÁFA tartalmának 5+4%-ra csökkentése;
  • bértámogatás a Covid alatti időszak alapján;
  • energiaköltségek növekedését kompenzáló alap létrehozása;

Ajánlásainkat a turisztikai piac és azon belül a fürdők helyzetét bemutató tanulmánnyal is alá kívánjuk támasztani, melyet még a mai napon eljuttatunk a Magyar Turisztikai Ügynökség és a kormányzat részére is.

Spabook vélemény:

Kiemelem azt a pontot, amelyben a Fürdőszövetség emlékeztet arra, hogy a fürdők a köréjük települt, rájuk épülő vállalkozások, éttermek, szálláshelyek üzemelésén keresztül több tízezer magyar család számára biztosítják a megélhetést.

Ennek eklatáns példája Miskolc, ahol a Barlangfürdő és az Ellipsum bezárása után a helyi vállalkozók maguk fogtak össze és mentek el az önkormányzathoz egyeztetni, végül pénzt is adtak a rezsire azért, hogy a Barlangfürdő újra kinyithasson. Ugyanis, a bezárás hírére a turisták elkezdték lemondani a szállásaikat, ami végzetes lett volna a helyi gazdaság számára.

Fontos azt látni, hogy a fürdők önmagukban nem nyereségesek, ugyanakkor a környék számára akkora nagy vonzerőt jelentenek, hogy rajtuk múlik a térségbeli turizmus és az abban működő helyi vállalkozások jövője. Az általuk generált vendégforgalom a fürdőbe “csupán” belépőjegyet vesz, de a közelben fizet a szállásért, étkezését és egyéb szolgáltatásokért. Így a fürdő lényegében a hely fő marketing terméke, de a bevétel jelentős része nem náluk csapódik le. Strukturálisan izgalmas ez a felállás azáltal, hogy a fürdőket tipikusan önkormányzati cégek üzemeltetik, míg a bevétel nagy része egyéb vállalkozásoknál realizálódik. Ez most a jelenlegi helyzet, amely mindenképpen megoldást igényel, mert a magas rezsiköltségek az “egyéb vállalkozásokat” is sújtják, tehát náluk is elpárolog a profit és nagyon szűk anyagi mozgásterük marad.