Kevés olyan épület van Magyarországon, amely egyszerre városkép, történet és probléma. A salgótarjáni Karancs Hotel ilyen. Több mint húsz évnyi üresen állás után az ikonikus szállodatorony ismét árverésre került, méghozzá olyan áron, amely egy megyeszékhely belvárosában szinte felfoghatatlan.
Az árverési kiírásban szereplő kikiáltási ár 270 millió forint, bár az értékbecslés 720 milliós árat állapított meg. A szerényebb árazás négyzetméterre vetítve nagyjából 75 ezer forint, ennyiért ma egy felújítandó családi ház sem nagyon akad, itt viszont egy hétemeletes, egykori 84 szobás hotelről van szó, Salgótarján főterének közvetlen közelében.
A Karancs Hotel 1964-ben épült, a korszak modern városépítészeti elképzeléseinek részeként. A toronyház Jánossy György és Hrecska József tervei alapján készült, és már megnyitásakor a vidéki szállodaépítés egyik mintapéldájának számított. Étterem, presszó, bár, cukrászda és tetőteraszos napozó is tartozott hozzá, ami a hatvanas években kifejezetten előremutatónak számított. A hotel gyorsan a város társasági életének egyik központja lett, és hosszú időre Salgótarján modernizációjának jelképévé vált.
Ma egészen más képet mutat. Az épület több mint két évtizede üres, belső tereinek jelentős része bontott állapotban van, a gépészet elavult, egyes szintek gyakorlatilag szerkezetkészre visszacsupaszítva állnak. A város közepén egy kísértethotel magasodik, amelyhez mindenki kötődik, de senki nem tudott eddig mit kezdeni vele.
A helyzetet tovább árnyalja, hogy Salgótarján jelenleg Magyarország egyetlen megyeszékhelye, ahol nincs klasszikus értelemben vett működő hotel. A városba érkező üzleti vendégek, konferenciarésztvevők vagy turisták a környező településeken kénytelenek megszállni, ami hosszú távon érezhetően visszafogja a helyi gazdaság és turizmus lehetőségeit. Ebben a helyzetben a Karancs Hotel sorsa jóval több, mint egy eladó ingatlan ügye.
Építészeti jelentősége messze túlmutat a városon. Salgótarján modernista öröksége, benne a Karancs Hotellel, önálló anyagként szerepelt a Velencei Építészeti Biennálén. A nyersbeton felületek, a funkcionális tömegformálás és a városszerkezeti szerep mind a hatvanas évek urbanisztikai gondolkodását tükrözik, amely ma újra komoly szakmai érdeklődést vált ki.
Az árverés különösen figyelemre méltó a számok miatt. A hivatalos értékbecslés 720 millió forintra tette az épület értékét, ehhez képest a 270 milliós indulóár jelentős diszkontot jelent. A licit a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar rendszerében érhető el.
Korábban konkrét hasznosítási tervek is készültek. Egy Ybl-díjas építészek bevonásával kidolgozott koncepció 86 szobás szállodával, 145 férőhelyes étteremmel, 200 fős rendezvényteremmel és tetőteraszos bárral számolt. A földszinti lepényépület időközben külön tulajdonba került, ezért a recepció az első emeletre került volna, amire építési engedély is született. A beruházás végül finanszírozási okok miatt maradt el.
Szakmai körökben régóta egyetértés van abban, hogy egy megújuló Karancs Hotel kulcsszereplő lehetne Salgótarján újrapozicionálásában. A térség ipari jelenléte, a határ közelsége, a természetjárási lehetőségek és a konferenciaturizmus mind indokolttá tennének egy középkategóriás vagy felső-középkategóriás szállodát.
Most először nem az a kérdés, hogy lenne-e értelme. Hanem az, hogy lesz-e valaki, aki meglátja benne az időtálló lehetőséget.
