A Wizz Air nyertesként jöhet ki a válságból: 1,6 milliárd euró készpénzzel rendelkezik

by Waterfan

A Wizz Air közzétette első féléves pénzügyi jelentését, ez alapján látszik, hogy 1,6 milliárd eurós készpénzállományával továbbra is szilárd likviditási alapokkal rendelkezik, amivel a koronavírus válság legnagyobb nyertese lehet a légitársaságok között.

Hogyan nyerhet a Wizz Air a veszteség termelésével?

Frissítés: éppen 1 hónappal e cikkem megjelenése után, december 3-án a Portfolio elemző cikke is hasonló következtetésre jutott, mint a Spabook, bár kicsit máshonnan közelítették meg a témát és abban a hátteret nem bontják ki úgy, mint az ebben az írásban alább elolvasható.

Emlékezzünk vissza a Wizz Air létrejöttének körülményeire, amikor egy végletekig eladósodott nemzeti légitársaság (MALÉV) helyére ugrott be, azt követően pedig, nem sokkal az indulás után cash flow kihívással is küzdött már meg sikeresen (ahogyan azt Váradi József, Corvinus Egyetemen tartott 2017. 04. 26-i előadásán elmondta).

Tehát, a piacon egyedülálló tapasztalatuk van 2 kritikus területen:

  1. hogyan lehet elkerülni, illetve megoldani a cash flow nehézségeket, illetve
  2. hogyan és miképpen lehet rárepülni más, eladósodás kellős közepén lévő, nehézségekkel küzdő légitársaságok helyére.

A Wizz Air gigantikus készpénzállománnyal rendelkezik, és Európában a legzöldebb, azaz a legolcsóbban üzemeltethető flottát közlekedteti. Megítélésem szerint képtelenség árban felvenni velük a versenyt, vagy, ha valaki megpróbálja, akkor a saját veszteségeit fogja növelni vele és hamarabb fullad bele, mint a Wizz. Ez a felállás tökéletes lehetőség arra, hogy a drágábban üzemelő légitársaságok mellett, az amúgy is nyomott jegyárak alá kínálva ott szerezzenek piacot, ahol csak szeretnének. Első hétmérföldes csizmás lépéseiket már láthatjuk is, amitől Norvégiában konkrétan a fél politikai és gazdasági elit menten kiborult (amúgy jogosan, kár, hogy ugyancsak nyugati barátaik nem borulnak ki hasonlatosképpen, amikor az ő cégeik adnak objektíven nézve irtó karcsú fizetéseket idehaza Magyarországon, és még hozzá a jótevő szerepében fényezik magukat), Olaszországban pedig már minden mindegy, örülnek, hogy legalább történik náluk valami – bővebben itt írtam erről:

Mivel a teljes versenytársi és iparági környezet is veszteséget termel, most ezt másképpen kell tekinteni, mint fejlődő gazdasági környezetben. Normális esetben az nyer, aki több nyereséget termel, mint mások. Válsághelyzetben az fog nyerni, aki tovább képes kitartani.

A túléléshez – nagyon leegyszerűsítve – 3 út vezet:

  1. Hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, részvénykibocsátás, de rossz környezetben ennek súlyos jövőbeli ára, azaz költsége lesz, ami a jövőbeli működési pályát fogja korlátozni.
  2. Saját tőkéből és likviditását biztosító vagyonelemeiből biztosítja a működést, az újrainduláskor pedig jobb feltételekkel vonhat be friss tőkét, mint az addigra már csontig eladósodott és drágább konstrukciókra kényszerülő versenytársak.
  3. (Tiltott) állami támogatás, amit más, neves légitársaságoknál megfigyelhetünk. Viszont ennek is olyan jövőbeli terhei, kötelezettségei, költségei vannak, amik megpecsételik az ilyen légitársaságok sorsát egy szabadon gazdálkodó Wizz Air lehetőségeivel szemben. Ezt a cikket is érdemes elolvasni a témában a Lufthansa helyzetéről.

1,6 milliárd euró készpénz a Wizz Air számláján

Wizz air készpénz cash flow válság nyertese milliárd euro
Utolsó előtti sor: a készpénz

A Wizz Air a 2. pont szerint játszik, kizárólag „készpénz pozitív”, azaz nyereséges járatokat üzemeltet. A légitársaság november 5-i pénzügyi beszámolójában megerősítette, hogy „full grounding” esetén, azaz ha minden gépe a földön áll, havonta kb. 70 millió eurót éget el. Ez magában foglalja a működési költségeket, bérleti díjakat és a fedezeti ügyletek (hedge) költségeit. Ha a jelenlegi utazási korlátozások a tél folyamán továbbra is érvényben maradnak, akkor a készpénz pozitív repülés minimális lehet.

Így a Wizz Air mostantól kb. további 2 évig tudna működni önerőből még akkor is, ha egyetlen repülőgépe sem szállna fel addig. Képzeljük mellé, hogy a többi társasággal mi történne még 2 év állás mellett! Na ugye!

Erős magabiztosságról és jövőbeli vízióról tesz tanúbizonyságot, hogy a társaság megerősítette, hogy folytatja a repülőgép flotta megújítását 2020 második felében és 2021-es év során annak érdekében, hogy tovább erősítse helyzetét a versenytársakhoz képest, amit a legolcsóbban üzemeltethető (és egyúttal legfenntarthatóbb) flotta garantál. A verseny mellett ennek a másik jótékony hatása és célja lehet, hogy amikor a rajtvonalnál állunk és a hitelezők döntenek, hogy kinek adjanak pénzt, akkor az a cég fog olcsóbban és több forráshoz jutni, amelyik biztonságos és profitábilis jövőképet tud villantani.

Miért halmozott fel ekkora készpénzállományt a Wizz Air?

A pontos választ csak ők tudják, az alábbiakban nyilvános adatok, nyilatkozatok és előadásokban elhangzottak alapján levont következtetéseimet olvashatjátok.

Cikkem kezdetén említettem, hogy Váradi József egy előadásban mesélt a Wizz Air indulása körüli kihívásokról, amikor még új társaságként taposták ki maguknak a fapados működési modell mikéntjét.

Az induláskor először elkezdték árulni a jegyeket, amiből bevétel keletkezett, lehetett finanszírozni az építkezést, marketinget, backoffice-t. A repülési költségek csak hónapokkal később kezdtek el jelentkezni, amikor az első gépek felszálltak az első utasokkal.

Ha valaki dolgozott már Excel táblákkal, pontosan tudja, hogy mennyire nem egyszerű feladat sok évre előre modellezni költségeket, bevételeket, cash flow-t, aktív és passzív elhatárolásokat képezni, stb. Sok a hibalehetőség és pluszban sok az ismeretlen, váratlan tényező is. Mennyi jegy fogy majd és milyen áron, elég lesz-e a marketing budget, vagy emelni kell rajta, és sok egyéb jöhet szóba. 100 szónak is 1 a vége, ezen folyamat során olyan éles tapasztalatokat szereztek, hogy láthatóan megtanulták, mennyire fontos a likviditás biztosítása.

Hiú ábrándjaink ne legyenek, a pénzt valahonnan elő kell teremteni. Minél több szolgáltatást eladni a lehető legalacsonyabb költségek mellett. Hogy a Wizz Air milyen munkáltató, azt nem tisztem megítélni, de épp a minap került nyilvánosságra ez az angol nyelvű bejegyzés a LinkedIn-en, amiben a szerző nagyon nem szimpatizál bizonyos dolgokkal. Elég tanulságos és sokat elárul arról, hogy a norvégok min akadtak ki. Azt azért megjegyzem, hogy vannak fokozatok, hiszen a megtakarított pénzzel jelenleg jól sáfárkodik a cég, nem az történt, hogy szépen kicsatornázták – mint ahogyan azt láttuk már más esetekben a világtörténelemben.

Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója számtalanszor fejezte ki egyet nem értését azzal kapcsolatban, hogy más, kevésbé jól gazdálkodó légitársaságok állami támogatásban részesülnek. Ezeknek a jogossága ráadásul akár bíróságon is megkérdőjelezhető lesz, attól függően, hogy milyen formában valósul meg a tényleges tranzakció:

„Milliárdos nagyságrendű extraprofitot igényelnének csak azoknak az összegeknek a kamatai, amiket most az Air France vagy a Lufthansa kap. Ez belátható időn belül irreális ezeknél a cégeknél. Ezért ezek az állami hitelek vagy le lesznek írva vagy át lesznek fordítva tulajdonrésszé. Ez pedig tiltott állami támogatás lesz. Az EU most nagyjából azt a pozíciót vette fel, hogy amíg csak likviditásról van szó, akkor a rendkívüli helyzetre való tekintettel engedik az állami segítséget. De ha ez tőke jellegű támogatás lesz, akkor a hagyományos versenyjogi elbírálás alá fog esni.”

Váradi József, Index interjú

Könnyen lehet, hogy a koncepciózusan takarékos működési forma immáron nem csupán versenyelőny, hanem évek múlva iskolapélda is lesz és La Fontaine: A tücsök meg a hangya című meséje valósággá válik:

A tücsök dalolt egyre, bár
Izzott a nyár,
Úgyhogy mikor jött a komor
Tél, része gond volt és nyomor:
Még egy picinke kisdarab
Legye, vagy férge sem maradt.
Hát ment is a hangyához át
Elpanaszolni nyomorát,
És kérte, adjon néki kölcsön
Zsákjába egy kis magot töltsön.
Új aratásig, legalább.
„Majd megadom, lesz erre gondom,
Nyáron, tücsök-szavamra mondom
A tőkét meg a kamatát.”
Bosszantja a tücsök kalandja,
Nem is adott magot a hangya. –
De ezt kérdezte végre tőle:
„Mit tettél a meleg időbe?”
„Éjjel-nappal munkába voltam,
Fűnek-fának folyton daloltam.” –
„Daloltál? rendbe van, komám,
Akkor ma táncolj, szaporán.” –
(Kosztolányi Dezső)

Érdekelnek az utazós témák? Csatlakozz csoportunkhoz, ahol folyamatosan értesülhetsz szállás véleményekről, eseményekről és sok-sok utazós témáról is. Érdekes volt? Oszd meg másokkal is!

Jó utat, sok élményt,
Mr Spabook
vendégélmény tanácsadó,
okl. turisztikai fejlesztési menedzser

Támogatásoddal hozzájárulhatsz, hogy további hasznos és minőségi tartalmakat tehessek közzé.

Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. Elfogadom Bővebben