A külföldi turisták a márciusra tervezett magyarországi utak 15-20%-át lemondták az orosz-ukrán háború miatt és sokan az áprilisi utak lefoglalásával is inkább kivárnak. Közben vannak olyan települések, ahonnan a fizetőképes orosz kereslet hiányzik majd, ilyen egyebek mellett Hévíz. Ebben a cikkben szakmai oldalról szeretnék hozzátenni néhány gondolatot a jelenséghez.
“A Magyar Beutaztatók Szövetségének (MABEUSZ) felmérése alapján a márciusra tervezett beutazások 15-20 százalékát lemondták a szomszédban dúló háború miatt (ez a piactól függően lehet több és kevesebb is), az áprilisi utakkal kapcsolatban egyelőre kivárnak a turisták, de sokan halasztják már most el a korábban már tavaszra fixált foglalásukat is” – mondta a Napinak Lázár Judit, a MABEUSZ elnöke.
Az európai lemondások oka elsősorban nem a magyar és a kelet-európai országok biztonságával kapcsolatos félelem, mert az élet a megszokott mederben zajlik, hanem többségében inkább az általános háborús helyzettől való aggodalom. Ezzel együtt az utazási kedv továbbra is óriási, a 2 évnyi, sok bezártsággal járó időszak után érzékelhető az emberek utazás iránti érdeklődése.
A MABEUSZ elnöke szerint a kivárás, megtorpanás érzékelhető, de meggyőződésük szerint feloldódik majd, ha a háború – reményeink szerint mihamarabb – véget ér.
Ezen a ponton ismét megszólal belőlem az a hang, amiért sokan elkezdték olvasni a Spabook cikkeit a pandémia alatt. Ez a hang tipikusan realistább, megkockáztatom, hogy esetenként a kockázatokat jobban előtérbe helyező hang:
Nem fog hamar befejeződni ez a háború. Legalábbis az a része, ami a nyugati országokat igazán érinti, bizonyosan nem.
Ez a háború az Európai Uniót (egyelőre és reményeink szerint) nem katonai értelemben érinti. Gazdaságilag viszont annál inkább, és ezen már az sem változtatna, ha holnap aláírnák a felek a békeszerződést. Olyan kőkemény lépések történtek, amelyek békés konszolidációja is éveket venne igénybe, ha ma nekiállnánk kezet fogni egymással. A szankciók nyomán üzleti kapcsolatok szakadtak meg és a bizalom nem fog egyhamar visszatérni még akkor sem, ha a szankciókat felfüggesztenénk.
A bevezetett szankciókért komoly árat fogunk fizetni (persze még mindig jobb opció pénzt áldozni, mint életet). Egyelőre még a társadalom nem érzékeli, hogy mennyire nagyot, mert a számlát még most folyamatosan írjuk, nem lehet látni a végét. De az élet be fogja nyújtani. Az első jelek láthatók az elszabadult energiaárak tekintetében, de ezek tovagyűrűző hatása vállalati csődöket, elbocsátásokat is fog eredményezni. Különösen, ha esetleg megvalósul a legújabb ötlet, amely szerint korlátoznák az autós, illetve a repülőgépes közlekedést, hogy csökkenjen a kereslet a kőolajra.
Bajba kerülhetnek a nagy energiaigényű wellness központok, fürdők, szállodák, mert ezek rezsiköltsége akár olyan mértékben is megnövekedhet, hogy az egység fenntartása nem lesz kifizetődő. A koronaválság nyomán pedig tudjuk, pénzügyi tartalékaik nincsenek, áthidalni a rázós időszakot nem tudják, egyetlen eszközük az, ha a költségek növekedését áthárítják a vendégekre, illetve a munkaerőn próbálnak spórolni, csak azon se nagyon lehet, mert tipikusan túlterheltek a dolgozók.
Az ukrán menekültek kényszerhelyzete miatt a munkaerő piacnak most lesz friss, ráadásul olcsó erőforrása, ami az általános bérezési szintre hatással lesz. Az infláció meg fogja haladni a bérek emelkedését, a reálbér csökkenés kockázata jelentős. Az alsóbb jövedelmi réteg esetében már most az látható, hogy a kiadásaik nagy része, amely tipikusan élelmiszerre, üzemanyagra, rezsire megy el, az általános inflációs mértékhez képest sokszorosan jobban drágult és tovább is fog drágulni, mert a műtrágya gyártás akadozásával és majd csak a jövőben realizálódó gabona piaci problémákkal ez borítékolható.
Az orosz turisták hiányát Hévíz mellett Bükfürdő és Sárvár is megérezheti.
Hévízről hiányoznak majd az oroszok
Hévízen a járványt megelőzően a kereskedelmi szálláshelyeken az orosz turisták aránya 17 százalék volt, ami becsléseik szerint 2021-re 8 százalékra csökkent, azaz 200 ezerről 40 ezerre csökkent a vendégéjszakáik száma. Mondhatjuk, hogy ha most ez a 40 ezer esetleg 5 ezerre csökken, az már nem nagy érvágás, és könnyen pótolható a belföldi turistákkal, de azért a képlet nem ennyire egyszerű. Eltérő a fizetőképesség szintje, valamint a tartózkodás hossza és a megvásárolt szolgáltatások (például prémium masszázsok) köre is.
Hogyan reagálnak a magyarországi szállásadók?
Pénteki, iparági beszélgetéseim alapján az rajzolódik ki, hogy a háború kirobbanása óta nagyon sokan helyezkedtek kiváró álláspontra, a marketing költéseiket befagyasztották, új megrendeléseket nem adnak fel új megjelenésekre. Egyrészt azért, mert el voltak foglalva a március 15-i hosszú hétvége kirobbanóan erős belföldi forgalmának kiszolgálásával, másrészt ez gyógyírként elfedi az útjaikat lemondó külföldiek hatását.
Ezen a ponton viszont szeretnék emlékeztetni egy jelenségre 2020 nyaráról, amikor is Budapest Gyógyfürdői eléggé szenvedtek, mert nem tudták belföldiekkel pótolni az elmaradó külföldieket. Ez mostanra megváltozott, ismét sikerült megszólítaniuk a helyi lakosságot. A szállásadók számára ez egy tanulságos eset, és azt szeretném érzékeltetni, hogy bár a magyar vidék jól szerepelt a belföldi turizmus területén, de a külföldiekkel igen gyatrán áll és ez 2022-ben sem látszik javulni. Ha viszont visszafogják a marketing tevékenységüket, mert bizonytalanok, hogy mennyi külföldi fog érkezni és esetleg ez elmaradó bevételt jelenthet számukra, akkor az taktikailag hibás lépés. A kockázat valós és erre reagálni úgy érdemes, ha olyan célcsoportokra helyezik át a hangsúlyt, akik utazási hajlandósága nem csökkent. Számukra pedig fokozottan érdemes hirdetni és a kommunikációt nem célszerű leállítani.
A kommunikációban pedig nagyon fontos megkülönböztetni a marketing megjelenést a PR megjelenéstől, utóbbira akkor is érdemes áldozni, ha valahol telt ház van. A marketing a jelent adja el, a PR a biztonságos jövőt biztosítja+++. És ahogy fentebb írtam, eltérő a külföldiek fizetőképessége és az általuk igénybe vett szolgáltatások köre, a belföldi turistákhoz képest. A jó PR és a megfelelő marketing eszközök használatával azt lehet elérni, hogy a belföldi turisták közül azok érkezzenek meg egy-egy helyre, akik többet költenek, mint mások. 95%-os foglaltsági szint mellett is el lehet érni két teljesen más mértékű árbevételt és ehhez sokkal több, például upselling eszköz van, mint csupán a dinamikus árazás beállítása az OTA-kon. Csak az egyik vendégrétegnek eladhatók plusz szolgáltatások, míg a másiknak már nem.
A turizmus világának precíz híreivel vár az Utazás hírek csoport.
Ha útleírások, szállás vélemények is érdekelnek, akkor vár a Wellness, Utazás, Élmények csoport, sőt, Hírlevelünkre is feliratkozhatsz.
