A budapesti felszállást követően technikai problémát észlelt a Ryanair Szófiába tartó FR5570-es járata, ezért a pilóták vészhelyzetet jelentettek, és a repülőgép megszakította útját. FRISSÍTÉS: a hajtómű hibásodott meg, exkluzív utasbeszámolónkat itt olvashatod el. A mindössze 3 hetes, vadonatúj Boeing 737 MAX típusú gép Ferihegytől délre, Inárcs közelében körözve várokozott, majd 21:50-kor épségben landolt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. – posztolta ki az Airportal.

A Flightradar24 adatai szerint a hírhedt Boeing 737 MAX típusú gép Inárcs térségében körözött 3950 láb (kb. 1200 méter) magasságban, vélhetően azért, hogy üzemanyagát csökkentse a biztonságos leszálláshoz szükséges szintre, bár elméletileg tele üzemanyagtartállyal is képes landolni. A körözés 15-20 perces ideje alatt vélhetően a kötelező checklist-et ellenőrizték a pilóták és nem volt olyan havária helyzet, ami miatt sürgetőbb lett volna a földet érés. A repülőgép 21:50-kor biztonságosan landolt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.
A Ryanair és a repülőtér üzemeltetője egyelőre nem adott ki hivatalos közleményt az esetről. Az utasok és a személyzet épségben vannak, sérülésről nem érkezett jelentés. A műszaki probléma pontos okára később fog fény derülni. FRISSÍTÉS: a hajtómű hibásodott meg, exkluzív utasbeszámolónkat itt olvashatod el.
Érdekesség, hogy a SP-RZU lajstromjelű repülőgépet a Boeing 2025. március 31-én szállította le a légitársaságnak, aznap repült át Seattle-ből Dublinba és április 4-én állt szolgálatba a Ryanair kötelékében.
Budapest sűrűn lakott területei versus fel- és leszállási baleseti kockázatok
Budapest sűrűn lakott területei felett nagyobb baj is történhet egy váratlan hiba esetén. Bár számos városi repülőtér létezik a világban, a budapesti esetében annak tájolása és a városközponthoz viszonyított elhelyezkedése rendkívül előnytelen és a mai, rendkívül sűrű légiforgalom mellett – bár leírni nem merte eddig senki -, sajnos kockázatos is. Jelen esetben Zugló felett mindössze 600 méteres magasságban járt a gép, mint emlékezetes, a pestidubaj projektben a térségben szerettek volna 500 méter magasra nőni a házak (de ez nem ennek a cikknek a témája).
A légikatasztrófák jelentős része ugyanis felszálláskor és leszálláskor történik, mivel ezek a repülés legkritikusabb szakaszai. A statisztikák szerint:
- A balesetek körülbelül 13%-a történik a felszállás (taxizás, felszálló gurulás és emelkedés) során.
- A balesetek mintegy 49%-a a leszállás és a megközelítés (süllyedés, végső megközelítés, földet érés) közben következik be.
Ez azt jelenti, hogy a légikatasztrófák több mint 60%-a a repülés első és utolsó 10 percében történik – ezt a szakmában gyakran nevezik „kritikus húsz percnek”. A középső, utazási szakasz – amikor a gép a légifolyosón halad – sokkal biztonságosabb, itt jóval ritkábbak a súlyos események. Ezek a számok a Boeing és a ICAO (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) által rendszeresen publikált biztonsági jelentésekből származnak.
Belegondolni is rossz, hogy milyen pusztítással járna egy Budapest felett bekövetkező végzetes légibaleset, a repülőgép és utasainak nyilvánvaló elvesztésén túlmenően is.
Problémás Boeing 737 MAX repülőgépek
A Boeing 737 MAX típusú repülőgépek hírhedtek, két példányuk zuhant le felszállás után, több száz halálos áldozatot követelve, majd évekig nem szállhattak fel, amíg egy szoftveres javítás után újra engedélyt nem kaptak a repülésre, de azóta is sorozatosan derülnek ki megbízhatósági incidensek a típusról. Például 2023 decemberében egy Brüsszelből Bukarestbe tartó Ryanair-járat szintén Budapesten hajtott végre kényszerleszállást, miután a személyzet üzemanyag-szivárgás gyanúját észlelte. A gép akkor is biztonságosan landolt, és a fedélzeten tartózkodó 176 utas egy másik járattal folytatta útját.
A Boeing problémás repülőgépei nem csupán több száz ember halálát okozták, hanem a gyártó egykori dolgozói között is rejtélyes halálesetek történtek, miután az érintettek a gyár ellen tanúskodtak volna a bíróságon.